A nők olyanok, akár az őzek (…). Nem lehet csak úgy nekik rontani, be kell cserkészni őket…

Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (…) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél.

Az embernek csak a teste születik meg világra éretten; a lelkének még sokáig szüksége van egy magzatburokra, amely mögött ellenmondó elemeiből magát fölépítheti.

Minden nemzedék kineveti a régi divatot, de vallásos áhítattal követi az újat.

A suttogást még csak hallanod sem kell, máris tudod, hogy rólad beszélnek.

Azt mondd, amit mondanod kell, ne azt, amit mások szeretnének hallani!

Az élet korántsem tökéletes, de (…) mégsem annyira reménytelen.