Ne a változástól, az állandóságtól félj!

Attól, hogy valami felemészti az embert, még nem fogja feladni. Attól, hogy valami nehéz, még nem legyintünk rá, és fordítunk neki hátat.

Üres napok. Ülök a félhomályban.
Elfog a melankólia
és megalkuszom a mulandósággal.

A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.

Nincs nagyobb bűn egy olyan ítéletnél, melyet magad mondtál ki valaki fejére, mert úgy vélted, megteheted.

Bizonyosságra törekedni és elfogadni a bizonytalanságot… Kemény prés ez, mégis szorításából született meg minden igaz bölcsesség, ima, művészet.

– Miért kell mindig abban a pillanatban elmenned, Lina, amikor legjobban szeretném, hogy maradj?
– Mert akkor szeretnél leginkább megtartani valamit, amikor legbiztosabb vagy benne, hogy elveszíted.

Egy ötperces csata olyan legendákat szül, amelyek évezredekig élnek.