A szerelem az, ha mindig látjuk a másik szépségét, akkor is, ha mások már nem.

A szabadság korlátok között való megélése nem jelent rabságot.

A testet öltött Szépségnek is szellemi magja van, s ezt csak az az odaadás tudja megragadni, mely kész önmagáról megfeledkezni.

Hihetetlen, hogy az ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy minden fájdalmat vállal, ép ésszel nézi végig önmaga kínzását, hogy élhessen.

A bizonytalan ember szerelme mindig csak illúzió – az nem szerelem.