A szomorúság, akár egy mély seb, mely átvágta mindazt, aki egykoron volt.
Életérzésem: egy olyan pokol fenekén vagyok, amelynek minden pillanata csoda.
Nem azért születtünk, hogy állandóan féljünk. Azért születtünk, hogy boldogok legyünk. A csecsemők mindenen nevetnek. Arra születtünk, hogy boldogok legyünk és jobbá tegyük a világot.
Az élet korántsem tökéletes, de (…) mégsem annyira reménytelen.
A töprengés éppoly veszedelmes, mint a félelem.