A sikerhez kemény munkára van szükség.

Másik szívhez soha el nem érsz, ha nem szívedből indulsz magad is.

A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.

Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.

Mert az ember már csak ilyen. Ha másban nem, legalább abban reménykedik, hogy valóban a remény hal meg utoljára.

Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.

Egyedül vagyunk az érzéseinkkel, és egyedül is maradunk. Még a legközelebb állók is csak sejthetik, mi játszódik le bennünk.

Az a képesség, amelynek birtokában az ember megérzi, hogyan kímélheti meg szavaival és viselkedésével mások érzékenységét. A figyelmességgel rokon lelki tulajdonság, finom érzék, emberismeret, jó ízlés, megértés mások iránt. Talán az önzetlenséghez áll a legközelebb. A tapintatot nevelés útján sajátíthatjuk el. A tapintatos ember nem beszél, nem kérdez olyasmit, amivel kellemetlenséget okozhat a másik személynek. Odafigyel másokra, emlékezik, de nem emlékeztet. Szerény a tapintatos ember. Nem félénkség vagy tartózkodás.

Hozz édességet egy helyi gyerekklubba.

Egy tömeg közepén is érezheti magát magányosnak az ember.