Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá.
Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá.
Én – az a szó, amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.
A látható és a láthatatlan közötti hidat úgy a legkönnyebb lerombolni, ha megpróbáljuk megmagyarázni az érzelmeket.
Imádom a csokit. Mmmmmmmmmmmmm
Az igazán bátor ember elismeri a többiek erejét.
A kudarc az egyetlen lehetőség arra, hogy még okosabban kezdjük újra.
Felejtsd el a tökéletességet, és a javulást célozd meg!