A művészet lényege: célszerűség cél nélkül.

Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.

Meg kell tanulnunk nevetni a dolgokon.

A hallgatást soha, a beszédet gyakran megbánjuk.

Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.