Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (…) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk.

A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán – amikor véget ér az ifjúságunk – újra megfiatalít.

A kimerült író olyan, mint a megcsalt férj: maga veszi észre legkésőbb a szomorú igazságot.

Sosem aggódom a jövőért. Mindig túl korán eljön.

Óvakodj az orvosi könyvektől, belehalhatsz egy nyomdahibába.

Mindig tudod, mit mondj.

Nem kötelezhetnek arra, hogy elfogadj egy új munkakört, ha az nem egyezik meg a szerződéseddel.

Az egyetlen ember, aki valóban megért bennünket, az anya.

Ha visszagondolok az életemre, már látom, hogy a szeretet a legfontosabb.

Mostanra odáig jutottam, hogy a házasságra többé soha nem gondolok, ennek oka pedig az, hogy sohasem lennék elégedett olyasvalakivel, aki olyan tökfejű, hogy énvelem beérje.