Olykor eleget szenvedünk ahhoz,
hogy jogunk legyen soha azt nem mondani:
– Nagyon-nagyon boldog vagyok.

Az emberek örökké a holnapra készülődtek. Én nem hittem ebben. A holnap nem készülődött az emberekre. A holnapnak fogalma sem volt arról, hogy az emberek egyáltalán léteznek.

Olyannak fogadd el az életet, amilyennek kaptad!

Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.

A nagy szerelem fölötte áll az e világi dolgoknak.

Menj el úszni.

Ha azt hiszed, él egyetlen értelmes ember is, nem tudsz semmit az emberekről.