Hogy igazából élhess, félned kell a haláltól, kell hogy legyen veszítenivalód.

Bárki szentté teheti azt a munkát, amit az élet ad neki.

Ha úgy érkezel a világra, hogy tudod, hogy szeretnek, és így is távozol, mindennel meg tudsz birkózni, ami a kettő között történik.

Életed első felét a szüleid teszik tönkre (…), a második felét a gyerekeid.

A szerelemben az ember mindig túl sokat kérdez, és ha elkezdi valóban tudni akarni a feleleteket, a szerelem hamarosan elmúlik.

Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.

Ameddig lehet, óvom azt a káprázatomat, hogy a nők önmagamért szeretnek.

Ha nap mint nap felidézzük és újra átéljük a múltat, önmagunkat tesszük tönkre, és biztos úton haladunk az érzelmi összeroppanás felé.

Az időhiány valójában a fontossági sorrend hiánya.