Az ember gonosz és bosszúálló lény. Igenis beleköp abba az immár üres tányérba, amiből tegnap még jóízűen vacsorázott. Újra vágyik a nagyszerű ízekre. S ez a vágy a ragaszkodás!

Az ember sohasem olyan boldog, de nem is olyan boldogtalan, mint hinné.

A magány azt jelenti, hogy kívülálló vagy. Hogy más vagy. Kirekesztett.

Többet ér egy élő gebe, mint egy döglött paripa.

Közismert dolog, hogy semmi nem tudja leginkább elrontani a kedvünket, mint az, ha nem egyenként nézünk szembe a gondjainkkal, hanem valamilyen okból összegezni próbáljuk őket.

Az embert a képzelete jobban riasztja, mint a valóság.

Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot.