Rajzóra van az iskolában, kérdi a tanár:
– Móricka te mit rajzoltál?
– Egy tehenet ami a mezőn legel.
– Na de Móricka, teljesen üres a papírod, hol van itt a tehén?
– Az előbb mondtam: elment a mezőre legelni!
Rajzóra van az iskolában, kérdi a tanár:
– Móricka te mit rajzoltál?
– Egy tehenet ami a mezőn legel.
– Na de Móricka, teljesen üres a papírod, hol van itt a tehén?
– Az előbb mondtam: elment a mezőre legelni!
Az emberek azért tévednek el a sivatagban, mert hagyják, hogy félrevezessék őket a délibábok.
Tarthatnak álmodozónak, bolondnak vagy akinek akarnak, mégis úgy gondolom: minden lehetséges.
A távollét a szerelemnek olyan, mint a tűznek a szél: a kis lángot kioltja, a nagyot fellobbantja.
Minden nap megismételhetetlen, de szükségünk van valamire, amitől észrevesszük, és az emlékezetünkbe vésődik.
Milyen öröm örömet okozni! S az emberek mégis milyen ritkán szánják rá magukat.