Napjaink Hiszekeggye már nem az öntudatos „hiszek”-kel kezdődik, sem a kételkedő „nem hiszek”-kel, hanem a tragikus „hinni akarok”-kal.

A hajó megy tovább. Új partok, új kikötők felé. Vár a jövő, várnak a tapasztalatok, örömök és persze a csalódások is. De hová teszed az újat, ha még mindig a régivel bíbelődsz?

Az ember addig csináljon felfordulást, amíg tud.

A boldogságot fokozni erényes cselekedet; a rosszat szaporítani bűn.

Nem gáncsolok és nem dicsérek, csupán megfigyelek.

a kényelmes cipőért, amit viselsz.

Az európai ember azokat is tiszteli, akik nem értenek vele egyet, mert tudja, hogy az igazság sokarcú és mindig relatív.