a vasárnapi húslevesért.

Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer.

Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.

Ha az embernek nagy a baja, nem marad hely más bánatnak.

Mily szomorú a lélek, ha a szerelem miatt szomorú!

Hogyha túlságosan előretekintünk a jövőbe, akkor könnyen orra bukhatunk abban, ami a lábunk előtt hever.