A Sors mindig győz. Vagy legalábbis úgy tartják. Mert akármi történik is, utólag mindig azt mondják: a Sors akarta, hogy így legyen.

Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge.

Ha a nap lenyugszik, semmiféle gyertya nem helyettesítheti.

Sokszor hullottam már térdre, mert meggyőződésem volt, hogy máshová nem fordulhatok.

Ne az legyél, akinek mások látnak vagy látni akarnak – hanem az, akinek te látod magadat.

A testet öltött Szépségnek is szellemi magja van, s ezt csak az az odaadás tudja megragadni, mely kész önmagáról megfeledkezni.