
Abszolút szabadság nem létezik, helyette csak a választás szabadsága létezik, vagyis az, hogy magunk választjuk ki, mi mellett kötelezzük el magunkat.
Az emlékezés a találkozás egyik formája. A feledni tudás a szabadság egyik formája.
Soha nem létezett semmiféle „azok a régi szép idők”, mindig is csak a mindennapok voltak.
Nincs jobb gyógyszer bánat és sajgó seb ellen, mint rá sem gondolni.
Nem szeretlek (…), de kellesz nekem, és szükségem van rád; szeretem, ha ott szuszogsz az ágyban, mellettem ülsz a televízió előtt, vagy az asztalnál ülve töltöd ki a lottót; és ha ezt szerelemnek hívják, akkor talán mégiscsak szeretlek.
Gyakran ellentmondunk egy véleménynek, holott tulajdonképp csak a hang ellenszenves nekünk, melyen elmondották.
A férfiak manapság már nem várják el a szüzességet (…), de az ártatlanság illúzióját igen. És az igazság? Az igazsággal nem tudnak mit kezdeni!