A magányos ember (…) nem nevet könnyen.

Minden kormányzat legnagyobb erőssége a gyönge ellenzék.

Minden rendben lesz. Semmitmondó szavak, amiket a semmibe, a hatalmas, sötét ürességbe mond ki az ember, mintha kaparászva próbálnánk megfogni valamit zuhanás közben.

Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.

Akinek semmije sincs, az mindig könnyebben ad.

A panaszkodástól a nehézségeid még nem hagynak el, legfeljebb a társaid.

Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.

Szerelmes vagy. Ettől gyakorlatilag unalmas vagy mindenkinek, aki nem az. Tudod, az épelméjűeknek.