Az teszi széppé a sivatagot (…), hogy valahol egy kutat rejt.

Becsukhatom a szemem, mert tudom, hogy te nyitva tartod, és rád bízhatom az életem.

Ha gyanú férkőzik valakinek a szívébe, az olyan, mint valami lassan ölő méreg.

A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.

Mert várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.