Leesett a kerékről.
(Kerék, azaz változó rang, melyet szerencse ad.)
Én – az a szó, amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.
A másokkal megosztott élmények fűszerezik meg az életet.
Az élet túl rövid – vagy túl hosszú – ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.
Tudni, hogy amit tudunk, azt tudjuk, ám amit nem tudunk, azt nem tudjuk; ez az igazi tudás.