Úgy érzem, legjobb volna így maradni egy életen át: csak néznélek, boldogan, elégedetten.

Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (…) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk.

Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van.

A túlságosan nagy erőkülönbségek közt nem lehet szó győzelemről. Az oroszlán nem bír a szúnyoggal.

Amink nincs, és sose volt, az nem hiányzik – de rettenetesen nehéz később lemondani olyasmiről, amit már megszoktunk.