
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
Mindig megpróbálunk híveket toborozni a mi univerzum-magyarázatainknak. Úgy véljük, hogy minél többen hiszünk ugyanabban a dologban, attól majd valósággá válik. De ez úgy, ahogy van, nem igaz.
Igaz szerelem. Egy darabig fantasztikus, de a végén mindig nagy fájdalomhoz vezet.
Kétféle ember létezik: akik folyton keresik életük értelmét, de nem találják, és azok, akik soha nem keresték, mégis megtalálták.
Az emberek hajlandóak küzdeni azért, amit a sajátjuknak gondolnak, még akkor is, ha tolvajlással jutottak hozzá.
Ha megbecsülöd azt, aki vagy, észreveszed, hogy a többiek is úgy értékesek, ahogy vannak.
Annyira hozzászoktunk, hogy mások előtt álarcot öltsünk, hogy végül már saját magunk előtt is álarcban jelenünk meg.
Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.