Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyűlölet: ezek kormányozzák az emberi létet.

Az ember élete az, amivé gondolatai alakítják.

Senki sem tud természetes lenni, ha megpróbál természetes lenni. Vagy ha azon erőlködik, hogy ne próbálkozzon.

A sötétben bármit el tudunk képzelni, de általában csak a fantomjainkat képzeljük el.

A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk.

A szenvedély elsodor. Az ész a gyeplő, amely megfékez.

Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.