Még a bátor emberek is behunyják a szemüket néha, ha félnek látni a valóságot.
Az az ember, aki nem járta meg szenvedélyeinek poklát, nem is küzdötte le őket soha.
El kell felejtenünk a napok és az órák fogalmát, hogy jobban odafigyelhessünk a percekre.
A fenségest csak egy lépés választja el a nevetségestől.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla.