Megszokásból élni valakivel: hazugság. (…) Mindenki úgy csapja be magát, ahogy akarja.
Megszokásból élni valakivel: hazugság. (…) Mindenki úgy csapja be magát, ahogy akarja.
Az emberek mindig csak azt hiszik el, amit el is akarnak hinni.
Akit semmivel sem vádol a lelke, neveti a pletykákat.
Idő az, ami akkor történik, amikor semmi más nem történik.
Egyik ember szülészt keres gondolatai számára, a másik valakit, akinek segíthet – így keletkezik a jó beszélgetés.
Zene nélkül az élet tévedés volna.
Különös, milyen csönd tud lenni egy házban, amelyet otthagyott a család.
Ahelyett, hogy azért aggódsz, mit csinálsz, ha nem jön el, talán elkezdhetnél azon tépelődni, mi lesz, ha eljön.
Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk!