Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt.

A nyelv titokzatos dolog. Nemcsak a beszéd, a szó közöl, többet mond olykor a szem, egy félbehagyott kézmozdulat.

Az élet útja nincs aszfaltozva, nincs fényesen kivilágítva és útjelző táblák sem sorakoznak a szélén. Göröngyösen kanyarog a vadonban.

Ne hagyd, hogy orvosok és nővérek lekezelően bánjanak veled! Akárhogy is nézzük, mégiscsak rólad, a te testedről van szó!

A kapcsolatok felszínesek, mert senki sem akar igazán közel engedni másokat.

Nem kötelezhetnek arra, hogy részt vegyél egy munkahelyi rendezvényen a szabadidődben.

A nevetés a lélek csillanása.

A félelem ragályos. Elkapható. Néha az is elég, ha valaki kimondja, hogy fél, és a félelem valósággá válik.

Tartsd tisztán az étkező asztalt.

Hosszú szárú rózsát bárki küldhet a szerelmének, forró szavakat is sugdoshat a fülébe, de ki az, aki hajlandó a hányást felmosni a szerelme után?