A szerelmet érdemtelenül értékelik olyan magasra, a szerelem csak fájdalmat és szenvedést okoz.

Az, hogy „nincs”, hogy „elveszett”, hogy „elhagyott”, hogy „elmúlt” – fáj. Nagyon fáj. És mégis: lehet ez a fájdalom szép is.

Az igazi bölcsesség az, ha tiszteljük az egyszerű cselekvéseinket, hiszen ezek visznek oda, ahova el kell jutnunk.

A szeretet és a gyűlölet nem vak, csak el van kápráztatva a tűztől, melyet magukban hordanak.

A barátok akkor is vigyáznak az emberre, amikor nem látja be, hogy szüksége van rájuk.

Senki úgy meg nem veti az embereket, mint maguk a megvetendők.