Kockázat nélkül nincs nyereség.

Ha mindenkit ugyanarra a formára öntenének, nem létezne szépség.

Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.

a fizetésnapokért. 🙂

Gyakran csakis a testünkkel tudjuk megnyugtatni egymást, félelmeinket eloszlatni és lelki görcseinket kioldani.

Szamárság feladni a reményt. Azonkívül bűn is, azt hiszem.

Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek árnyoldala is van, amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll, hanem valósággal démoni dinamikájú.