Nem igazságos dolog megmutatni valakinek a napot, hogy aztán száműzd tőle. Még az ördög is sírhat, ha körbenéz a pokolban, és rájön, hogy egyedül van ott.

Egyéniségünk háromnegyedéről lemondunk, hogy hasonlíthassunk másokhoz.

A tükör mindent pontosan visszaad: nem téved, mert nem gondolkodik. Gondolkodni lényegében nem más, mint tévedni.

Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a „belátásból” fakadó tudás az igazi.

A nagy változások mindig olyankor történnek, amikor a legkevésbé várjuk őket.