Hazajön a rendőr fia az iskolából:
– Apa! Hallottam egy jó rendőr viccet!
– Ejnye kisfiam, hiszen én is rendőr vagyok…
– Nem baj, akkor majd lassan mondom…
Hazajön a rendőr fia az iskolából:
– Apa! Hallottam egy jó rendőr viccet!
– Ejnye kisfiam, hiszen én is rendőr vagyok…
– Nem baj, akkor majd lassan mondom…
Semmi sem számít, csak az érzés, hogy számítunk. Ez az érzés maga az élet.
Nem minden titok gonosz titok. Vannak jó titkok is. Vannak szükségszerű titkok is.
Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.
Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének.
Némely ember a maga béklyóit sem tudja magáról leváltani, és mégis barátja megváltója lészen.
A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében…
A jó könyveket el kellene tiltani, hogy olvassák is őket.
A helyzet az, hogy akikkel én barátkoznék, nem barátkoznak velem, akik pedig hajlandóak lennének barátkozni velem, azokhoz én nem ereszkedem le.