Az életnek csak akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket.

Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom.

Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs.

Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.

Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.

Valósággá válik, amit az emlékezetünkben megváltoztatunk, akár ismerjük ezt a valóságot, akár nem.