A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke – mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék.

Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.

Az mindig fáj, ha elválik két lélek, amelyek bármily rövid időre is egyek voltak.

Mikor elengedem, aki vagyok, azzá válok, ami lehetnék.

Minél nehezebb elérnünk valamely dolgot, annál féktelenebbül vágyódunk utána.