
Teljesen fölösleges megtiltani valamit egy nőnek, mert úgyis az lesz, amit ő akar.
Aki fél naggyá lenni, az kicsi marad, aki fél sírni, nevetni sem tud.
A bánat formál bennünket, nem az öröm, a bánat az aláfestés, a refrén. Az öröm mulandó.
Én soha nem bocsátottam meg senkinek semmit. Ez nyilvánvalóan jellemhiba, de a fenébe, mindenkinek kell legalább egy.
Meg is állapítottam, hogy egy tanárnak ki sem kell nyitnia a száját, ha „érdekes” akar lenni: elég, ha figyelmesen hallgat.