A remény a legvékonyabb szalmaszálba is belekapaszkodik.

Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen.

Nem minden vándorút céltalan.

Életünk nemcsak cselekedetek, de talán még inkább a várakozás iskolája.

Az emlékezet a leghosszabb betegség, mert annak az idő a gyógyszere.

Azt mondják, amíg élünk, remélünk, és nincs is ezzel bajom, de én a fordítottjában is hiszek. Amíg remélünk, élünk.

Engedjük, hogy a pénzünk nekünk dolgozzon, ne pedig folyton mi dolgozzunk a pénzért!

Ősi bölcsesség, hogy mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amit mondani akarunk, az: igaz-e? lényeges-e? jóindulatból fakad-e?