Az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször rabul ejti a lelkét.

Érdekes világ ez, megvetik, gyűlölik a büszke embert, mégis arra vágynak, hogy valamire büszkék legyenek. (…) Csak a nemakarás elől apad el az idő.

Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.

Aki még sohasem látott ünneplőruhát, az a rongynak is örül.