Azért kell őszintének lenni és önmagamat szeretni, hogy másokat is elfogadhassak és szerethessek.

Az, hogy „nincs”, hogy „elveszett”, hogy „elhagyott”, hogy „elmúlt” – fáj. Nagyon fáj. És mégis: lehet ez a fájdalom szép is.

Aki semmit sem vár, nem csalódhat.

Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.

A pallérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete.

Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is magamat kell megtalálnom.

Igazán hűségesnek lenni azt jelenti, hogy hű vagy önmagadhoz.

Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.