Szomszéd Jani kertjében mindig nő a pálinkafa, mert sosem üres az üveg.
Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.
Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!
Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek, hogyan kell.