Volt benne valami vigasztaló, hogy összeestem, és hogy mélyebbre már nem eshetek.

Nem a ruha teszi az embert (…). A tekintélyes embernek gatyában is van tekintélye. Csak valami tekintélyt parancsoló dolgot kell véghezvinnie.

A legjobb környezet is börtönnek tűnik, ha nem áll módunkban tetszésünk szerint elhagyni.

Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett.

Ha jól érzed magad a bőrödben, és nem azon töprengsz folyton, hogy milyennek kellene lenned, akkor jóval magabiztosabb leszel.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik.