Vannak olyan századok, amikor a közvélemény a legrosszabb vélemény.
Az élet akkor változik, amikor mi is változunk.
A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.
Ismerünk növényeket, amelyek virágzáskor olyan erőteljes illatot árasztanak, hogy közelről visszariaszt. El kell távolodnunk, hogy illatukat élvezhessük.
Ahol a szeretet uralkodik, ott nincs hatalomvágy, és ahol a hatalomé az elsőbbség, ott nyoma sincs a szeretetnek.
Az ember soha nem tanul abból, amit mások mesélnek neki, mindent magunknak kell átélnünk.
Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember.
A hajó megy tovább. Új partok, új kikötők felé. Vár a jövő, várnak a tapasztalatok, örömök és persze a csalódások is. De hová teszed az újat, ha még mindig a régivel bíbelődsz?
Menj el kozmetikushoz!