A barátságok már nem tartanak ki, mindenki csak átmeneti ismerős.
Talán nincs is annyira nyomorúságos helyzet, amelyik ne hordozna magában valamiféle vigaszt.
Jobb egyedül menni szorongva és szomorúan, mint másokkal olyan úton, amely méltatlan hozzánk.
Az a gondolat, hogy a tudomány csak a tudósokra tartozik, olyan tudományellenes, mint amilyen költészetellenes azt állítani, hogy a költészet csak a költőkre tartozik.
Ami az embernek nem igazán fontos, attól könnyű elegánsan elbúcsúzni.
Ha azt akarja valaki, hogy sok kakasa legyen tyúkültetéskor,férfikalapból öntse a tojást a fészekbe.
A szexet az élet megszokott, természetes dolgának kell elfogadnunk – éppúgy, akár az alvást, az éhséget vagy bármi mást.
Végül nem azt szeretjük, amire vágyunk, hanem magát a vágyat.