A kulcs (…), hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez.
Veszélyes környéken lakom. Az utcánkban a gyerekek lelopják az autók kerekeit – menet közben.
Szólni nem mertem, mert a szemem gyanúsan égett, és féltem a könnyek lehetőségétől, ha esetleg ki merem nyitni a számat, biztosan kibukna rajta a fájdalom.
Néha fizetnünk kell a tévedéseinkért.
A nők olyanok, akár az őzek (…). Nem lehet csak úgy nekik rontani, be kell cserkészni őket…