Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.

A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.

Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.

Az asszony mindent eltitkolhat, csak szerelmét nem.

A mai ember észre sem veszi, hogy nehezen bírja ki önmagát. És másokhoz nem a szeretet viszi, hanem az önmagától való menekülés.

Csak akkor tudom megérteni az egyszerű dolgokat, ha előbb megismerem a bonyolultakat.

Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk.