A város egy olyan hely, ahol az emberek együtt magányosak.
Az ember annak a századnak a gyermeke, amelyben született, s nem azé, amelyben eltemetik.
Nehéz eldönteni, kiben bízhatsz: amikor esténként egyedül sírdogálsz, nem mindig egyértelmű, kit hívhatnál fel.
Megbecsülés, fény rang, dicsőség – bármily nagy értéket látnak mögöttük a többiek, tudd, hogy az emberség mindegyiknél nagyobb.
Az életben mindnyájunknak a magunk útját kell járnunk. Ami az egyik embert célhoz viszi, a másiknak tévút.
Nem mások elvárásainak kell megfelelned. A tökéletességet a magad módján is meghatározhatod.