Átalakulunk és hozzáidomulunk ahhoz, akit szeretünk.
Elég a rosszra akkor gondolni, ha már beteljesedett; minek izgassa az ember magát előre is?
Az emberek inkább jók, mint rosszak, mihelyt semmi káruk vagy hasznuk nincsen abból, hogy milyenek legyenek.
Az ember olyanná válik, mint az, akivel az idejét tölti.