Ne tátsd atyafira szád.
Arcunk nem csak jellemünkről árulkodik. Magán viseli szívünk lenyomatát, legbensőbb érzéseinket.
Poshadt vizű kút mellett üldögélve sosem találod meg a tiszta forrást.
Nem, nem igaz, egy szerelemnek soha nincsen teljesen vége… Gyűlölnöm kellene őt, de lenyűgözve tart a fájdalom, amelyet okozott nekem.
Az emberek sok mindent elhallgatnak a halálról (…), többek között, hogy milyen hosszú ideig tart, míg a szívedben is meghalnak azok, akiket a legjobban szeretsz.