Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.

Többet ér a pokolban szabadnak lenni, mint rabszolgának az egekben.

Ami kedveset nem mondasz ki idejében, nem pótolhatod, ami gorombaságot meg kimondasz, vissza nem vonhatod.

Lenni annyi, mint szenvedni. Aki e tudás alól kibújik, a valóság elől való végtelen menekülésben elveszett.

Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek.

A nagy szerelem fölötte áll az e világi dolgoknak.

Így vagy úgy – egy embernek önmagában semmi esélye sincs.