Ha valaki író akar lenni, mindenekelőtt két dolgot kell tennie; olvasson sokat, és írjon sokat.

Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van – de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes… Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő.

Senki nem olyan szegény, hogy ígérni ne tudna.

Ne halmozd fel a feladatokat; próbáld meg rögtön elvégezni azokat, amelyeket tudsz.

A barát valójában olyasvalaki, akit csupán hosszan tartó fizikai közelség révén ismertünk meg, és szükségképpen bizalmunkba, majd pedig szívünkbe fogadtunk.

Készíts madáretetőt, és töltsd meg magvakkal hideg időszakban.

Mindig köszönd meg a vendéglátást a házigazdának.

A csodákért, amelyek váratlanul jelennek meg az életünkben.

Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem.

A világ igazságtalanságai csak akkor maradnak meg, ha hagyjuk.