Helyrehozhatatlan a múlt, a jelen viszont olyan számotokra, mint az építő lába előtt heverő mindenféle épületanyag: a ti dolgotok, hogy jövendőt építsetek belőle.

Azt mondják, a tisztességes alku után mindkét fél boldogtalan.

Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt.

Az ember nem hihet abban, amiben nem hisz.

Két úton nem lehet egyszerre járni. Mert ahhoz az egyiket a másikért el kell árulni.