grasszál – járkál, mászkál, sétál.
Ha a szíved azt mondja: „Erre!” és az eszed azt mondja: „Arra!” – kövesd a szíved szavát! Menj erre! De tudd, hogy ez a veszedelmesebb út.
Újévkor mindig férfiember kellett előszőr a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat egész évben elkerüli a szerencse.
Ha összejövünk, az a kezdet,
ha összetartunk, az a haladás,
ha összefogunk, az a siker.
A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.
A szerelem nagy pillanataiban, amikor a külső és a belső világ között a fal leomlik, és nem tudod többé, hol a kint és hol a bent, a test lélekké válik és a lélek testté.
Ez a végzetes szerelem. (…) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.
Bensőmben félreérthetetlenül éreztem az elutasítottság fájdalmát. Olyan jól ismertem ezt az érzést, hogy már a részemmé vált, mintha a második bőröm lett volna.