
Álmodozásaimban egész regényeket élek át.
Elfelejtünk boldognak lenni – amikor még lehetnénk.
Nem úgy kerülünk ki a szakadékból, hogy másokat is belerántunk. Nekünk kell kimásznunk.
Az összes aranyunk és ékszerünk sem képes csillapítani az éhségünket és oltani a szomjunkat.
Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg.
A fájdalom a szeretet legnagyobb hajtóereje.
Nincs tisztább cselekedet, mint mást helyezni magad elé.