A Fájdalom az egyetlen nemesség,
amelyet sem Pokol, sem Föld nem marhat el.

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

Amíg nem mondod valakire, hogy Ő AZ! – addig nem is szereted igazán. És ha felmerül benned a gyanú: „Lehet, hogy mégsem Ő AZ? ” – azt jelenti, hogy már nem szereted.

Nincs szentebb kötelék a bajtársi hűségnél. (…) Lélek és nem vér szerinti rokonságot kötni csak az ember képes.

Egy bölcs ember mindig beismeri a hibáit, hogy a barátait megnyugtassa.

A befolyásom titka az, hogy az mindig titokban marad.

Ha több ötletem már nincs, hát meghalok.

Nagy áldozat figyelni egy másik emberre. De még nagyobb áldozat megérteni őt.